Nincs bejelentkezve! | Bejelentkezés | Jelszó emlékeztető | Regisztráció Főoldal | Hírek | Cikkek | Statisztikák | WiFi térkép | Fórum | GYIK | Partnereink

Wi-Fi Alapok BUCSAY Balázs - 2007-10-13 00:55:43 A cikk nem a tapasztalt és profi Wi-Fi-seknek szól, bár esetlegesen ők is tanulhatnak belőle, hanem a kezdő, a technikával ismerkedő, vagy ismerkedni vágyó olvasóknak. A cikk további részében megpróbálkozom elmagyarázni a wifi alap fogalmait, bár lesznek részei, amik a GYIK részben már megtalálhatóak. Mi is az a Wi-Fi pontosan? A wifi nem más mint a Wireless Fidelity szavak első két betűje összeillesztve. Magyarul vezetéknélküli szabadságot hivatott jelenteni. Bár Magyarországon több néven is hívják, mintpl WLan (Wireless Lan) vagy Mikrohullámú internet. Bár az utóbbi nem teljesen helyálló ebben a szöveg konteksztusban. A Wireless Lan, nem többet jelent, mint egy vezetéknélküli helyi hálózat, vagyis ha valaki otthon úgy gondolja, hogy hálózatot épít az otthon lévő gépekből, és nem szereti túlságosan a falban kúszó kábeleket, vagy időnként a szőnyegalatt csúszóakat, akkor a megoldás a vezetéknélküli hálózat ötlete. Mostanság divatban lévő szabványok nagyrészt a 2.4GHz-et használják, vagy az 5GHz-et. Mivel ezek mikrohullámú frekvenciák, innen ered a neve annak a vezetéknélküli szolgáltatásnak, ami internetet is közvetít az éterbe, vagyis a mikrohullámú internet. Kettő nagyon elterjedt szabvány létezik, és sok másik kevésbé elterjedt/ismert. Ilyenek: IEEE802.11b - elterjedt, 2.4GHz, 11Mbit IEEE802.11g - elterjedt, 2.4GHz, 54Mbit Kevésbé elterjedt Európában pl. az: IEEE802.11a - 5GHz Ezen kívül létezik még sok másik szabvány mint említettem, csak ezek vagy nem elfogadottak még/már a WiFi Alliance által, vagy nem használtak. Legtöbb szabvány elfogadott, viszont inkább fejlesztések, mint használni vágyottak (új titkosítási protokolok, gyorsítások, új layerek, frekvencia cserék). Talán az előbb túlságosan is belementem a műszaki részletekbe. Vissza az érthető alapokhoz. Az átlagos (b,g) kliens eszközök két fajta módban tudnak működni: - ifrastruktúra - adhoc Infrastruktúra módban, a kliensek egy Access-Pointhoz csatlakoznak, meghatározott számban. Mintha egy vezetékes routerbe kötnénk sok-sok gépet. Adhoc (peer2peer) módban, pedig 2kliens csatlakozhat egymáshoz. Mintha közvetlenül összekötnénk 2db gépet. Léteznek nem kliens eszközök is, ilyenek pl: Access-Point: Hozzáférési pont, ha az eszköz hatósugarán belül vagyunk, csatlakozhatunk hozzá, egy kliens eszközzel infrastruktúra módba. Bridge: híd, vezetéknélküli jeleket konvertál át és küldi tovább vezetéken (elképzelhető egy külső hálókártyának is). Repeater: ismétlő, vezetéknélküli hálózatok kiterjesztését segíti. Amilyen adatcsomagot kap a körülötte lévő eszközöktől, azt újra kiküldi az éterbe, így megnöveli az eszközök hatótávolságát. A továbbiakban, Magyarországon nagyrészben elterjedt szabványokról lesz szó vagyis a 802.11b/g -ről. Klasszikus eset, amikor a felhasználó megveszi az 1. wifi képes eszközét, beszereli a gépébe, majd bekapcsolja, és azt veszi észre, hogy lát x db hálózatot, amik körül veszik őt. Hogy is működik ez? Valószínűleg a szomszédok egyik-e rendelkezik Access-Point-al, ami magából sugározza ki a beacon-öket, vagyis az AP nemes egyszerűséggel hirdeti magát, hogy létezik. A beacon, egy olyan adatcsomag, ami információkat tartalmaz az AP-król. Benne talható pl, az essid, mac cím, titkosítás, infrastruktúra mód. Alap beállításon az AP-k, másodpercenként 1000db beacon-t lövelnek ki az éterbe. ESSID/SSID-nek nevezzük, a hálózat nevét. BSSID/MAC címnek nevezzük, azt az egyedi azonosítót, amit minden hálózati eszköz, gyártáskor kap. Titkosítási módokról később. Szóval, a kliens eszközünket bekapcsolva, elkaptunk minimum egy beacon-t, amiből kiderül, mi a hálózat neve, címe, titkosítása, és mivel ez az egész mikrohullámon keresztül jutott el hozzánk, ezért ebből megmondható az is, hogy az AP milyen frekvencián sugároz, vagyis milyen csatornánk, és a jel erősségéből, következtethetünk, a leendő kapcsolatunk minőségére is. A 802.11-es szabvány 14db csatornával specifikálták, ebből az EU-ban 11db engedélyezett. A legtöbb eszközt, főleg windows alá, olyan segédprogramokkal látják el, amik ezeket automatikusan felismerik, és az eszközt pár kattintással esetlegesen egy jelszó, jelmondat megadásával fel is tudunk konfigurálni másodpercek alatt. Titkosításoknál több dologról is beszélhetünk, ebbe részletesen nem fogok bele menni. Két alap állapot van: - Nincs titkosítás - Van titkosítás Ha nincs titkosítás, akkor azon is kaphatjuk magunkat, hogy már csatlakoztunk is a szomszéd hálózatára, és talán netre kész a gép! Ha titkosítás van, akkor meg kell szereznünk a jelszót/jelmondatot és csatlakozhatunk is. Több fajta titkosítás létezik manapság. A legelső titkosítás amit implementáltak is, az a WEP volt. Wired Equivalent Privacy, aminél rá kellett döbbenni, hogy elég nagy hiányosságai vannak, ezért gyorsan törhető, manapság már elviekben 1perc alatt is megtörhető. Persze ez csak a 64bites verzióra igaz, ahol 5byte-nyi adatot lehetett megadni, pl 5karakter hosszú szót, ahhoz hogy titkosítunk. WEPből később elterjedt lett még a 128bites, és a szabványon kívüli 256bites verzió is. Amik ugyanígy törhetőek, bár több idő (nem éri meg bizakodni, hogy sokkal több). WEP utódja a WPA lett, avagy a Wi-Fi Protected Access, ez jelen pillanatban, a 2. legjobb titkosítási módszer a Wi-Fi hálózatok terén. A WPA csak egy átmeneti titkosítási módszer a WPA2 előfutára. Mivel a piacon lévő eszközök nem voltak képesek a WPA2 azonnali befogadására, ezért a Wi-Fi alliance létrehozott egy olyan szabványt, ami biztonságos, viszont átmenet a WEP és a WPA2 között, de támogatják a piacon lévő eszközök. Jelen pillanatban, már szinte csak olyan Wi-Fi eszközöket kapni, amik támogatják a WPA2-őt is. Amit én ajánlok: Ha otthon szeretnétek WiFi hálózatot kiépíteni, használjatok WPA2 titkosítás AES vagy TKIP-el! További cikkekben várhatóak, jó tanácsok és oktató dokumentumok. Nem érkezett még hozzászólás!

© 2006-10 Minden jog fenntartva. Készítette: Bucsay Balázs